Követelmények

Követelmények:
a. A szorgalmi időszakban:

  • Az összes mérési feladat eredményes teljesítése előírt órarendi időpontokban. Az eredményes teljesítéshez előzetes felkészülés, a mérések során aktív közreműködés, és a mérés megfelelő szintű dokumentálása tartozik.
    • Az előzetes felkészülést a mérésvezető a mérés elején ellenőrzi. Elégtelen felkészülés esetén mérés nem végezhető, a mérést a pótlási lehetőségek szabályai szerint meg kell ismételni. Az első alkalom kivételével minden mérésen várható beugró kérdés.
    • Az 1-3. mérések bevezető-felkészítő jellegűek, ezért az ezek keretében folyó hallgatói munkát osztályzattal nem értékeljük, de elégtelen teljesítés esetén a mérést a pótlási lehetőségek szabályai szerint meg kell ismételni.
    • A 4-11. mérések esetén a végzett munkát a mérésvezető minden hallgató esetében külön-külön osztályzattal értékeli, amely a hallgató felkészültségét, a mérés során végzett munkájának színvonalát, és a mérőcsoport közös mérési jegyzőkönyvének minőségét veszi figyelembe. Elégtelen osztályzat esetén a mérést a pótlási lehetőségek szabályai szerint meg kell ismételni.
  • Az ellenőrző mérés eredményes teljesítése. Az ellenőrző mérésre a szorgalmi időszak végén, előírt időpontban kerül sor. Az ellenőrző mérés két részből áll:
    • Írásbeli rész (e1): Az ellenőrző mérésnek ez a része közösen zajlik az egész évfolyam számára. Az írásbeli alkalmával olyan példákat kell megoldani, amelyek lefedik a mérések anyagát, és a laborgyakorlatok során megszerzett, vagy ott elmélyített ismereteket kérnek számon. (Mérési módszerek, egyszerűbb kapcsolási rajzok, műszerek összekötésével kapcsolatos feladatok, stb.) Az írásbelit külön osztályozzuk. Időpontja az aktuális Zárthelyi ütemtervben található meg.
    • Gyakorlati rész (e2): Ennek keretében a hallgató abban a laboratóriumban, ahol a gyakorlatokat is végezte, egy gyakorlati feladatot kap, amelyet adott idő alatt el kell végeznie, arról rövid jegyzőkönyvet kell készítenie. A mérésvezető a mérés végén ellenőrző kérdéseket tesz fel, és a munka színvonala, a mérési jegyzőkönyv tartalma, valamint a kérdésekre adott válasz alapján osztályzatot ad.

    A félévközi jegy számításának módja:

    jegy = 0.6m + 0.2e1+ 0.2e2

    ahol m az eredményesen elvégzett 4-11. mérésekre kapott osztályzatok számtani átlaga, e1az ellenőrző mérés írásbeli részének osztályzata, e2az ellenőrző mérés gyakorlati részére kapott osztályzat. (Kerekítés 50 századtól felfelé). A félévközi osztályzat elégtelen, ha a hallgató nem végezte el eredményesen mind a 11 mérést, vagy e1 és e2 közül bármelyik elégtelen.

    Egy mérés osztályzata a 0.4*b+0.3*m+0.3*j képletből adódik (ezt egy tizedesre kerekítjük)

    Itt b: Beugró és házi, m: mérés, j: jegyzőkönyv.

 

b. A vizsgaidőszakban: -
c. Elővizsga: -

Pótlási lehetőségek:

Az előírt 11 mérésből a félév során maximum 2 mérés pótlására biztosítunk lehetőséget, függetlenül attól, hogy elégtelen eredménnyel zárult mérés, vagy pedig távolmaradás miatt válik a pótlás szükségessé. Egy mérés csak egyszer pótolható. Az első három mérésre alapvetően építenek a további mérések, ezért ezeket a 3. mérés hetének végéig kell pótolni a laborvezető által készített beosztás szerint. A további tematikus mérés a szorgalmi időszak végén a laborvezető által készített beosztás szerint pótolhatók.

Tartós betegség, vagy előre bejelentett és méltánylást igénylő esetben a laboratórium vezetője dönt az esetleges további pótlási lehetőségről, ill. annak rendjéről.

Eredménytelen, vagy elmulasztott ellenőrző mérés írásbeli és/vagy gyakorlati részének pótlására legkésőbb a vizsgaidőszak első hetében biztosítunk egy-egy pótlási lehetőséget.

© 2010-2018 BME MIT | Hibajelentés | Használati útmutató