Bemutatkozás

A Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék (MIT) közel hat évtizedes történetének első időszakában - Műszer- és Méréstechnika Tanszék (MMT) néven - az akkortájt kifejezetten sikeres magyar műszeripar egyik fontos háttérintézményeként szolgált. Kezdetben az erősáramú ipar precíziós műszereinek fejlesztése kapcsán, majd az automatikus kiegyenlítésű mérőhidak és mérőrendszerek, végül az orvostechnikai ipar intelligens mérőműszereinek fejlesztésével szerzett magának hazai és nemzetközi elismerést. A karon ez a tanszék vezette be elsőként az Önálló laboratórium nevű, projektalapú képzési formát, és a doktoranduszok minden évben megrendezett miniszimpóziumát.

Mai szakmai profilját a rendszerváltást követő évtized során alakította ki. A korábbi évtizedek kutató-fejlesztő munkái nyomán kompetenciái mélyen rendszertechnikai hátterűek, a hallgatók szakmaiságát formáló tantárgyai összetett problémákhoz kötődnek. Az évtizedek során megőrizte kifejezetten mérnök-tanszék jellegét, ahol az igényes szakmai munka fókuszában a hallgatók alkotóképességének fejlesztése áll.

A tanszék fő kompetenciaterületei az alábbiak:

1. Beágyazott rendszerek
1.1. Beágyazott információs rendszerek tervezése
1.2. Információgyűjtés és -feldolgozás
1.3. Digitális rendszerek tervezése programozható logikai áramkörökkel
2. Hibatűrő rendszerek
2.1. Szolgáltatásbiztos rendszerek tervezése, megvalósítása és felügyelete
2.2. Formális módszerek alkalmazása a rendszertervezésben
2.3. Modellalapú szoftverfejlesztés
3. Intelligens rendszerek
3.1. Mesterséges intelligencia - Intelligens rendszerek
3.2. Döntéstámogató rendszerek
3.3. Bioinformatika 

A fő kompetenciaterületek jellegzetes trendjei az alábbiak:

1. Beágyazott rendszerek: Az érzékelők és a beépíthető számítási kapacitás terén tapasztalható robbanásszerű fejlődés eredményeképpen tömegessé válik a méréstechnikai, illetve diagnosztikai eszközök és módszerek megjelenése szinte minden elektronikát tartalmazó berendezésben, illetve alkalmazói rendszerben. Ezek a berendezések, illetve rendszerek egyre több autonóm szolgáltatással rendelkeznek. Ehhez az ún. modellbázisú megközelítés tartozik, továbbá olyan új „képességek” mint az adaptivitás, (ön)kalibrálás, (ön)korrekció, (ön)diagnosztika és (újra)konfigurálás. Mindezek beépítése az alkalmazásokba a hardver-szoftver együttes tervezés legkorszerűbb módszerei révén valósul meg.

2. Hibatűrő rendszerek: Az informatikai szolgáltatások minőségbiztosítása rendszertechnikai, tervezéstechnológiai és szoftverimplementációs ismeretek egységes rendszerén keresztül valósul meg. Ebben fontos szerepet játszik a hibatűrés, a rendszerbiztonság, az adatbiztonság, a validáció és a verifikáció, valamint a tesztelés és a diagnosztika módszertana, továbbá minden olyan módszer, amely a rendelkezésre állási követelmények teljesítését teszi lehetővé. A közeli jövőben mindezeket hardver-szoftver szinten integrálni képes új eszközök elterjedése várható. Jelentős szerephez jutnak a formális módszerek, továbbá az adaptációképességet támogató teljesítménymérési eljárások.

3. Intelligens rendszerek: A számítógéppel történő tudásreprezentáció terén elért rendkívül jelentős eredmények lehetővé teszik a tudás megszerzését, a megszerzett tudás hatékony rendszerezését, tárolását, visszakeresését, összekombinálását és újszerű, emberi operátort kiváltó felhasználását a legkülönfélébb feladatok megoldásában. Az ilyen rendszerek közös jellemzője:a komplexitás, a hierarchikus felépítés, az elosztottság, a heterogén komponensek integrálása, továbbá a kooperativitás és a tanulás. A rendszerfejlesztés és -integrálás terén koncepcionálisan is új eszközök széleskörű elterjedése várható. Megjelennek az alkalmazásgenerálás automatikus eszközei.

A három fő kompetenciaterületnek megfelelően tanszékünkön három kutatócsoport van. Az egyes csoportok konkrét kutatási-fejlesztési témáit az alábbiakban foglaljuk össze:

Beágyazott rendszerek csoport (vezetője: Dr. Sujbert László egyetemi docens)
Az igen széles szakmai területet átfogó csoport munkatársai az alábbi főbb kutatási területeken értek el kimagasló eredményeket.
  • Precíziós mérőműszerek, önkalibráló mérőkészülékek kutatása és fejlesztése áram-, feszültség-, impedancia- és teljesítménymérési célokra.
  • Orvosi mérőműszerek fejlesztése, fiziológiai eredetű jelek feldolgozása. Kiemelt témakörök: neurális betegségben szenvedők aktuális állapotának jellemzése mozgásuk vizsgálata alapján, vérnyomás objektív jellemzése, egészségállapot otthoni monitorozása.
  • Beágyazott rendszerek kommunikációs kérdései, az érzékelőket összefogó hálózatok valós idejű elosztott kommunikációja.
  • Digitális rendszerek magas szintű tervezési módszerei, hatékony jel- és képfeldolgozási algoritmusok kidolgozása, dinamikusan újrakonfigurálható beágyazott számítógépek. A kutatási terület magába foglalja a heterogén, nagyteljesítményű, több magos rendszerek egyetlen programozható áramkörben történő tervezését és megvalósítását is.
  • Jelmodellezés, adaptív jelfeldolgozás, a digitális szűrőstruktúrák kutatása. Fontos eredményeket értünk el hangszerek hangjának digitális szintézisében, valamint az aktív zajelnyomás lehetőségeinek vizsgálatában.
  • Rendszeridentifikáció paraméterbecsléssel, nemlinearitások hatásának vizsgálata és jelrekonstrukciós problémák (inverz szűrés) megoldása. Eredményeink elsősorban a frekvenciatartományban való identifikációra és az inverz szűrésre vonatkoznak.
Hibatűrő rendszerek csoport (vezetője: Dr. Majzik István egyetemi docens)
A csoport három fő területen ért el nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket.
  • Szolgáltatásbiztos rendszerek: megbízható, nagy rendelkezésre állású, biztonságkritikus, garantált szolgáltatásminőségű rendszerek (számítási platformok, IT infrastruktúrák, beágyazott rendszerek) tervezése, megvalósítása és működésének felügyelete.
  • Modellalapú szoftvertervezés: módszertanok, fejlesztési környezetek és technikák kidolgozása számítógépes rendszerek, illetve szoftverek precíz mérnöki modellek és modelltranszformációk segítségével történő tervezéséhez, fejlesztéséhez és projektvezetéséhez.
  • Formális módszerek: formális modellek és matematikai algoritmusok alkalmazása számítógépes rendszerek, szolgáltatások és szoftverek tervezése, megvalósítása, valamint funkcionális, megbízhatósági, biztonsági és teljesítménytulajdonságainak ellenőrzése (verifikációja és validációja) során.
Intelligens rendszerek csoport (vezetője: Dr. Strausz György egyetemi docens)
A tanszék mérőrendszerekkel foglalkozó csoportjából mintegy 15 éve alakult meg az Intelligens Rendszerek kutatócsoport, amelynek célja - küldetése - olyan informatikai rendszerek elemzése, szintézise és integrálása, amelyek nagybonyolultságú, heterogén tudás reprezentációját és szervezését igénylő feladatmegoldást támogatnak vagy akár teljesen automatizálnak. A felhasznált szakterületek és módszerek között megtalálható a gépi tanulás, a bizonytalan tudás reprezentálása, a hibrid logikai-valószínűségi tudásmenedzsment, különböző reprezentációjú tudás - számszerű, természetes nyelvű szöveges, képi stb. - feldolgozása, autonóm elosztott intelligenciájú rendszerek, beágyazás alkalmazói rendszerekbe.
Az elért eredményeket a csoport kutatói számos területen - többek között a bioinformatikában, komplex ipari folyamatok modellezésénél, orvosi diagnosztikai és tanácsadó rendszerekben, a képfeldolgozásban, üzleti informatikai feladatok megoldásában - alkalmazzák sikeresen.