Segédletek

  1. Zárójegyzőkönyv. Az önálló laboratóriumi munkát teljes egészében dokumentáló mű a zárójegyzőkönyv. Célja az elvégzett munka olyan dokumentálása, amelynek alapján valaki más a munkát folytatni tudja, anélkül hogy Veled vagy a konzulenseddel hosszan konzultálna.  A zárójegyzőkönyv elkészítése felkészít a diplomaterv megírására, ezért érdemes komolyan venni. Még néhány szempont:
    1. Terjedelme kb. 20 oldal, plusz mellékletek. Amennyiben a munka nagysága megköveteli, a terjedelem lehet ennél nagyobb, de kerüljük a terjengős dolgozatokat. A jegyzőkönyv felépítését az oldal végén ismertetjük.
    2. A mellékletben helyezzük el az elkészült műszaki alkotás dokumentációit (kapcsolási rajz, huzalozási rajz, forráskódok, szoftver felhasználói felülete, használati útmutató stb.).
    3. A zárójegyzőkönyvet pdf formátumban kell elkészíteni és feltölteni a Házi feladat portálra.
    4. Az oldal végén néhány laborspecifikus mintát bemutatunk.

 

  1. Miben különbözik az 1. és a 2. félév dokumentálása? Ideális esetben az önálló laboratóriumi feladat két féléves (Általános információk). A zárójegyzőkönyv tehát ideális esetben csak a 2. félév végén szükséges. Az ideális eseteket azonban csak közelíteni tudjuk, ezért az 1. félév végén is szükség van jegyzőkönyvre. Néhány szempont:
    1. A témát a 2. félévben nem folytatod. Ez lehet szándékos, mert mégis más témát választanál, de lehet véletlen is, pl. tanulmányok megszakadása. Ha a munkát valaki más folytatni szeretné, megfelelő dokumentációra van szüksége.
    2. Néhány hónapig nem foglalkoztál a témával, ezért saját magad számára is szükséges lehet a dokumentálás, különben a 2. félév elejét a korábbi munka megfejtésével kell kezdeni.
    3. A dokumentáció lehet ésszerű mértékben rövidebb, technikai jellegű, ha minden valószínűség szerint folytatod a munkát.

Mi legyen ezek után a 2. félév végi zárójegyzőkönyvben?

  1. A 2. félév végi dokumentáció a két féléves munkáról szól, egységes szerkezetben. Nem fogadható el, ha a zárójegyzőkönyv csak a 2. féléves munkát tartalmazza.
  2. A 2. félév végi zárójegyzőkönyv ne vegye át kritika nélkül az 1. félév eredményeit. Pl. ha egy megoldási módszer zsákutcának bizonyult, nem kell olyan terjedelemben kifejteni, mint az 1. féléves jegyzőkönyvben (ugyanakkor része a megoldáshoz vezető útnak, tehát foglalkozni kell vele).

 

  1. Szóbeli beszámoló. Minden önálló laboros félévet egy kisebb konferencia zár. Ennek célja, hogy mindenki beszámoljon arról, hogy mit végzett az elmúlt fél (egy) évben, és meghallgatva a többi előadást, értékelni tudja a saját munkáját a többiekéhez képest. Az előadással kapcsolatos legfontosabb tudnivalók a következők:
    1. Az előadás a témában eddig végzett munkát mutatja be. A két féléves önálló laboratóriumi munka végén tartandó beszámoló mindkét félévről szóljon, egységes szerkezetben. Rajtad és a konzulenseden kívül senki sem tudja, mit adtál elő az első félév végén.
    2. Az előadások időpontjait a sok érdekelt miatt elég nehéz összeegyeztetni, ezért a végleges ütemezés általában csak a beszámolók előtti héten készül el. Ezt igyekszünk minél előbb kihirdetni.
    3. A beszámolók nyilvánosak, így szívesen látunk minden érdeklődőt valamennyi szekción. Az előadások nyelve magyar.
    4. Mindenkinek végig kell hallgatnia azt a szekciót, amelyben előad.
    5. Az előadások 10 percesek és az előadások után lehetőség van kb. 5 percben kérdésekre válaszolni. Az időket szigorúan betartatjuk, hogy a kitűzött menetrendet tartani tudjuk. A nemzetközi, tudományos konferenciák példáját követve a túl hosszúra nyúló előadásokat akár félbe is szakítjuk, úgyhogy érdemes előre lemérni az előadás idejét.
    6. Előfordulhat, hogy valaki olyan betegségben szenved, amely miatt szóbeli előadás tartása különös nehézséget jelent számára. A Power Point prezentációt ez esetben is el kell készíteni, de az előadás alól felmentést adhatunk. Ha ilyen probléma merül fel, egyeztesd konzulenseddel.
    7. Az előadások közben nincs idő demonstrációra, mivel ennek technikai előkészítése sok nehézségbe ütközne, és sok esetben az előadás rovására menne.
    8. Az előadáson tiszteljétek meg társaitokat és konzulenseiteket azzal, hogy nem egy kinyúlt pólóban és kopott nadrágban, zsebre dugott kézzel ismertetitek munkátokat. Kiindulás lehet az öltöny-ing-nyakkendő viselet, ennek egy-két eleme esetleg elhagyható.
    9. Többszemélyes feladat ismertetésénél az előadások épülhetnek egymásra, de mindenképpen különüljön el, ki mit csinált, az előadások személyenként is értékelhetők legyenek.
    10. Az előadásokhoz rendelkezésre áll egy számítógép, Acrobat Reader-rel, illetve PowerPoint-tal, minimum 1024x768-as felbontású kivetítővel.
    11. Az oldal végén néhány laborspecifikus mintát bemutatunk, illetve leírunk pár tanácsot az előadás felépítésére, gyakorlására vonatkozóan.

Zárójegyzőkönyv felépítése. A javasolt struktúra a következő:

  1. Címoldal
  2. Feladatkiírás
  3. Tartalomjegyzék
  4. Bevezetés (a feladat értelmezése, a specifikáció pontosítása)
  5. Előzmények (irodalomkutatás, hasonló alkotások ismertetése)
  6. A tervezés részletes leírása, a választott megoldások indoklása
  7. A megtervezett műszaki alkotás értékelése, továbbfejlesztési lehetőségek
  8. Irodalomjegyzék
  9. Mellékletek (dokumentációk: kapcsolási rajz, huzalozási rajz, beültetési rajz, forrás file-ok, kész program, installálási és használati útmutatók stb.)

 

Szóbeli beszámoló készítése. Az alábbiak segítséget nyújtanak az előadás elkészítéséhez.

  1. Az előadás célszerű felépítése
  2. Hogyant tartsunk kiselőadást? (Készítette: Tóth Csaba)
  3. Hogyan gyakoroljuk az előadást?

 

Mintafile-ok:

DSP labor

FPGA labor

NES labor

Zárójegyzőkönyv

Zárójegyzőkönyv

Zárójegyzőkönyv

Prezentáció

Prezentáció

Prezentáció

 

 

© 2010-2024 BME MIT | Hibajelentés | Használati útmutató