Inverzszűrés és identifikáció együttes optimalizálása

Inverzszűrés és identifikáció együttes optimalizálása
Típus: 
OTKA
Kezdés éve: 
2001
Befejezés éve: 
2003
Partnerek: 
National Institute of Standards and Technology (NIST), USA

Tanszéki projektvezető

A munkatárs fényképe
tanszékvezető, egyetemi tanár
Szoba: IE442
Tel.:
+36 1 463-2065
Email: daboczi (*) mit * bme * hu

Tanszéki résztvevők

A munkatárs fényképe
tanszékvezető, egyetemi tanár
Szoba: IE442
Tel.:
+36 1 463-2065
Email: daboczi (*) mit * bme * hu

Elérhetőségek

Koordinátor: 
Dabóczi Tamás, BME MIT
Felelős: 
Dabóczi Tamás

Bemutatás

Időfüggvények mérésekor előfordul, hogy a mérni kívánt jel sávszélessége nagyobb, mint a mérőműszeré. Ha a műszer sávszélességének kiterjesztése nem lehetséges (aránytalanul drága lenne a készülék az adott alkalmazásban, vagy az adott technológiai szinten a sávszélesség tovább nem növelhető), akkor a sávszélesség kiterjesztésének egy másik módja lehet a mért jel utólagos numerikus kompenzálása. Ezt a feladatot általánosan inverz-szűrésnek nevezik, hiszen a mérőrendszer mint szűrő által okozott torzítást kompenzáljuk. Az inverz-szűrés alap problémája, hogy a mérőrendszer kompenzálása során felerősödik a mérési zaj (rosszul kondicionált feladat). Ennek elnyomása viszont a hasznos jel torzulásához vezet. A megoldást ezért egy kompromisszum jelenti a nagy varianciájú és a torzított becslő között. Az inverz-szűréshez ismernünk kell a mérőrendszer átviteli függvényét. Ennek mért jelek alapján való becslését nevezik identifikációnak. A két inverz-szűrési lépést (identifikáció ill. mért jel kompenzálása) külön-külön szokták optimalizálni. A külön-külön optimalizált, de egymásra épülő becslők azonban nem a globális optimumhoz vezetnek. A globális optimum megtalálása a két feladat együttes kezelését tenné szükségessé. Evvel az irodalom nem foglalkozik behatóan. Célunk a két egymást követő inverzszűrési feladat (identifikáció és jelrekonstrukció) összekapcsolása, és globális optimalizálása. Ennek érdekében meg kívánjuk vizsgálni, ill. ki kívánjuk dolgozni az alábbiakat: identifikáció zajának hatása a jelrekonstrukcióra, zajelnyomás nélküli identifikáció zajterjedése a jelrekonstrukció során, inverzszűrő regularizálásos megoldása esetén (egyik legelterjedtebb módszer) a többszöri egymásutáni regularizálás hatása a jelrekonstrukcióra, módszerek kidolgozása a globális optimum becslésére.

© 2010-2019 BME MIT | Hibajelentés | Használati útmutató