a. A szorgalmi időszakban:

• Az előzetes felkészülést a mérésvezető a gyakorlat elején ellenőrzi. Elégtelen felkészülés esetén a gyakorlat nem végezhető el, a gyakorlatot a pótlási lehetőségek szabályai szerint meg kell ismételni.
• A gyakorlatok során végzett munkát a mérésvezető a 4-11. méréseknél - minden hallgató esetében külön-külön - osztályzattal értékeli, amely a hallgató felkészültségét, a gyakorlat során végzett munkájának színvonalát, és a mérőcsoport közös jegyzőkönyvének minőségét veszi figyelembe. Elégtelen osztályzat esetén a mérést a pótlási lehetőségek szabályai szerint meg kell ismételni.

• Írásbeli rész (e₁): Az ellenőrző mérésnek ez a része közösen zajlik az egész évfolyam számára. Az írásbeli alkalmával olyan feladatokat kell megoldani, amelyek lefedik a mérések anyagát, és a laborgyakorlatok során megszerzett, vagy ott elmélyített ismereteket kérnek számon. (Mérési módszerek, egyszerűbb kapcsolási rajzok, műszerek összekötésével kapcsolatos feladatok, stb.) Az írásbelit külön osztályozzuk.
• Gyakorlati rész (e₂): Ennek keretében a hallgató abban a laboratóriumban, ahol a gyakorlatokat is végezte, az elvégzett 11 mérés anyagából egy gyakorlati feladatot kap, amelyet adott idő alatt el kell végeznie, arról rövid jegyzőkönyvet kell készítenie. A mérésvezető a mérés végén ellenőrző kérdéseket tesz fel, és a munka színvonala, a mérési jegyzőkönyv tartalma, valamint a kérdésekre adott válasz alapján osztályzatot ad.

A félévközi jegy számításának módja:

jegy = 0.6m + 0.2e₁ + 0.2e₂

ahol m az eredményesen elvégzett 4-11. gyakorlatokon kapott osztályzatok számtani átlaga, e₁ az ellenőrző mérés írásbeli részének osztályzata, e₂ az ellenőrző mérés gyakorlati részére kapott osztályzat. (Kerekítés 50 századtól felfelé, az esetleges elégtelen osztályzatokat a jegy megállapításánál nem vesszük figyelembe). A félévközi osztályzat elégtelen, ha a hallgató nem végezte el eredményesen mind a 11 gyakorlatot, vagy e₁ és e₂ közül bármelyik elégtelen.