GYIK

Gyakran ismételt kérdések

  1. Milyen egy adaptív rendszer?
  2. Milyen egy tanuló rendszer?
  3. Milyen rendszer egy beágyazott rendszer?
  4. Mi az "átható" rendszer?
  5. Milyen rendszer egy ágens?
  6. Milyen rendszer kooperatív?
  7. Milyen nyelven kommunikálnak az ágensek?
  8. És mi a helyzet a szabványokkal?
  9. Köze van-e Asimov robotika törvényeinek az intelligens integrált rendszerekhez?
  10. Mi a mesterséges intelligencia és mi a probléma megoldás?
  11. Mi az adatbányászat és mi a tudásfuzionálás?

Milyen egy adaptív rendszer?

Egy adaptív rendszer a változó környezeti feltételekhez igazódik úgy, hogy módosítja az információ kezelését, az erőforrások kihasználási módját, a teljesített szolgáltatásokat, stb. A változások érinthetik a rendszerimplementáció minden aspektusát (adaptív architektúra, adaptív algoritmus, adaptív hardver, ...). Egy intelligens rendszertől elvárjuk, hogy az adaptivítása révén a képességei ne romoljanak és legfeljebb csak fokozatosan essenek vissza. Ilyenkor azt mondjuk, hogy a rendszer tanul.

Adaptive Intelligent Systems Architecture 

(a diagram of the AIS Architecture - Guardian Agent). 


Milyen egy tanuló rendszer ?

Egy tanuló rendszer feladatai végzése közben tapasztalatot szerez (na, jó voltam?) és adaptív eljárásokkal megváltoztatja a tudás/információ kezelését, hogy a jövőben, hasonló feladatkörben megfelelő teljesítményt nyújtson. Valahogy így: 

  >> 

>> 

Persze mégsem jó ez így! Kell általában egy "tanár", aki megmondja, hogy jó-e, amit megtanultunk. Kritikája olykor élesen elüt a tanuló rendszer optimista elképzeléseitől.

Többféle tanulás van. Empirikusan (induktívan) tanuló rendszerek példákból tanulnak és példák függvényében adaptív módon alakítják át a példákat befogadó és általánosító komponenseit. Az induktív tanulást alkalmazó rendszerek tipikus esete a neuron hálók, melyek biológiai mintára épülő, nagyszámú elemi mesterséges neuronból összekapcsolt párhuzamos számító rendszerek. Tudásintenzíven tanuló rendszerek, mint pl. , tudásanyagukat alakítják át tudásmanipuláló eszközökkel, hogy az a világnak jobban megfeleljen. Komplex problémák körében egy igazán igényes rendszernek különböző megközelítéseket feltétlenül ötvöznie kell, mert minden megközelítésnek vannak hátrányai és előnyei is. Az információt az ilyen ún. hibrid módon kezelő rendszer képes pl. logikai összefüggésekből neurális hálót, neurális hálóból logikai állításokat gyártani. .


Milyen egy beágyazott rendszer ?

Mindenképpen nem az, aminek látszik, de igazából ott olvashatnak róla:
A beágyazott információs rendszerek szakirány honlapja. 


Mi az "átható" rendszer ?

"Átható", angolul

pervasive v. "ubiquitous" rendszerek

olyan (feltehetően intelligens) rendszerek, amelyek más rendszerek komponensei, azok meghatározott funkcióját biztosítják, és egyáltalán nem látszanak kívülről számítógépes (informatikai) rendszerenek. A felhasználó a "külső" rendszer egy megszokott funkcióját veszi igénybe (intelligens vasalóval vasal, intelligens gépkocsival közlekedik, intelligens mikróval megfőzi az ebédjét), közben nem veszi észre, hogy egy számítógépes rendszerrel van kapcsolatban.

 

Tipikus példa a fékezéskor használt automatikus blokkolás gátló rendszer, ami különben nem más, mint egy ügyes kis számítógépes rendszer.

A jelenlegi előrejelzések arra engednek következtetni, hogy a számítógépes rendszernek "érzékelt" rendszerek a közeljövőbenel is tünnek. A világot elárasztják a hálózatba kapcsolt, bonyolult, számítógépes komponenseket tartalmazó rendszerek, amiket mi továbbá is a már megszokott nevű és használatú gépezeteknek fogunk venni.
"Átható" rendszerekkel együtt alakul a következő generációjú internet is, amitől elvárnak, hogy (soroljuk itt az melléje programként feltüzdelt jelzőket: fast, always on, everywhere, natural, intelligent, easy, trusted) annyira részévé válik a megszokott körneyzetünknek, mint a falban a hálózati vezeték, vagy a vízvezeték.


Milyen rendszer egy ágens ?
Autonóm ágens (egy lehetséges definíció) egy környezetbe beágyazott és a környezet részét  képező rendszer, amely ezt a környezetet érzékeli, és ennek függvényében, időben folyamatosan, agendájának megfelelően cselekszik úgy, hogy ezzel a később érzékelt környezet állapotát befolyásolja 

Ne felejtsük azonban néhány lényeges pontot: egy autonóm ágens egy környezetbe van beágyazva, abból kiemelve, más  környezetben (amihez az érzékszervei 'nem jók') nem ágens; minden szoftver ágens egy program, de nem minden program egy ágens: lényegi különbség, hogy az ágens kimenetei (célorientáltan) befolyással vannak a későbbi bemeneteire, és hogy a működése időben 'nyújtott'. Az ágens és a környezet viszonya jellező tehát a kettő együttes értékelésére. Természetesen több ágens rendszer létez(het)ik, bár a továbbikaban számunkra a szoftveres belsej?ek lesznek a legérdekesebbek 

Nézzük néhány ágenst a saját megszokott környezetében:

Ezek itt viszont, mintha túzottan kimerészkednének a világba: 

Ezek a környezetek igazából még csak várják az ágensüket: 

Milyen rendszer egy ágens.
Egy ágens 'kitartó', autonóm, reaktív. Lehet még kezdeményező, mobilis, következtető , tervező, tanuló, igazmondó; együttműködő, racionális, ... a fentieken túlmenően, az ágens rendelkezhet olyan mozzanatokkal, melyeket többnyire emberekre alkalmaznak, mint: tudás, vélemény, szándék, meggyőződés, kötelességtudat, ... esetenként teljesen 'emberi érzelmekkel' modellezik az ágenst: emócionális ágens .


Milyen rendszer kooperatív ?

Egy kooperatív rendszer kommunikáció révén kapcsolatban áll más rendszerekkel és azokkal információt és feladatokat cserél. Hogy a kommunikáció célra vezető legyen (azaz mindegyik rendszer előbb-utóbb elvégezze a dolgát), a kommunikációt speciális protokollokba kell szervezni, amelyek a szokásos hálózati protokollok felett helyezkednek ("tudásszintű protokollok"). Többféle protokoll létezik az együttműködés megvalósítására és a konfliktusok lekezelésére. A protokollok általában az emberi világban ismert kommunikációs sémákból indulnak ki (versenytárgyalás, aukció, munkakiosztás, ...), azokat ágyazzák be gépi szinten az ún. ágens kommunikációs nyelvekbe. 


Milyen nyelven kommunikálnak az ágensek ?

Tudja, mennyi a 2 x 2 ?          

Egy mérges 'igen' a válasz.

Tudja, mennyi Magyarország lakossága?          

Rövid fontolgatás után, 'talán 10 millió.

Tudja, menyi az idő ?          

Felemeli a kezét, ránéz az órára és azt mondja: 'két óra tíz'.

 

A kérdés nyelvtani szerkezete ugyanaz! Akkor miért áll össze más cselekvésekből a válasz?

Azt mondjuk, hogy a beszéd szólás aktusokból áll, amelyek mögött az az alap premissza, hogy a:
        - kimondott mondatok, mondatrészek is egyfajta cselekvések!
        - a beszélőnek tipikusan szándéka , hogy a megszólalása révén a világ (környezet) valamilyen megváltoztatását érje el,
        - a szólások a fizikai cselekvések mintájára befolyásolják a fizikai világot  is .
A beszéd tehát nemcsak egy kijelentés, hanem egyben egy cselekvés végrehajtása is, ez a cselekvés egy performativa és mint minden cselekvés sikerülhet, vagy sem. Amikor beszél egy emberi ágens 3 fajta cselekvést hajt végre:
                 - szólási cselekedet, ami szintaktikailag helyes beszédtöredék kimondása,
                 - szándékhatás kifejtése, melyhez párosul a hallgatóra kifejtett szándékható erő,
                 - a valódi hatás kieszközölése a hallgatón.

Gépi ágensek világában a kommunikációs nyelveket az emberi kommunikáció stilusára mintázzuk és 'gépi' használatra alakítjuk ki a 'gépi szólás aktusok készletét .


És mi a helyzet a szabványokkal ?



Köze van-e Asimov robotika törvényeinek az intelligens integrált rendszerekhez ?

Akkor még nem, ma már igen. Nézzük csak ...

1. Egy robotnak nem szabad cselekednie úgy, hogy ezzel az embert veszélyeztesse, vagy tétlenséggel az embert veszélybe sodorja.
2. Egy robotnak kötelessége ember parancsait mindig teljesíteni, feltéve, hogy ez az 1. törvénnybe nem ütközik.
3. Egy robotnak kötelessége saját magáról gondoskodni, feltéve, hogy ez az 1. és 2. törvénybe nem ütközik.

A robotika 3 törvénye (Asimov, 1940)

Amíg az 'intelligens' rendszerek a környezetükben nem mozdultak, nem voltak ennyire összetettek, nem voltak ilyen mértékben befolyással az emberi környezetre, magyarán amíg a robotok nem az emberek lakta vidéken mászkáltak, vagy csak a gyártó cellába bezárva működtek, nem volt probléma, de most ... ?

Foglalkozni kell a kérdéssel, de a kérdés nagyon nehéz. Mi lehet a 'kár' formálizálása? Hogyan lehet megvalósítani a káros cselekvések elkerülését, egy hatékonyan számítható apparátussal megvalósítva? Milyen legyen a célok és a 'ne legyél káros' igény közötti konfliktus feloldása?
Mikor kellene közbelépnie egy ágensnek, hogy az emberek ne tegyenek kárt egymásban? Stb. stb. A kutatás elején állunk csak.


Mi a mesterséges intelligencia és mi a problémamegoldás ?

Itt a KisKáTé . Nézzük ...

Itt pedig egy kis galléria. Ime a mesterséges intelligencia egyik atyja 

és itt a másik 

Így alakult ezidáig 

 

Aki a magyar piacon kapható "Mesterséges intelligencia korszerű megközelítésben" c. könyvet

olvassa, itt láthatja a szerzőjét: 

 

Ne felejtsük, hogy 40 év fejlődés ellenére az MI még gyerekcipőben jár 

és amit fényes fejlődésnek gondolunk, valójában ... 

Mit érünk mi, intelligens emberi ágensek  MIPS-ben és Mbyte-ban ? 

Tudunk-e versenyt futni a számítógépes technológiával ?

 A sakk már utólért minket !! 

  Igaz, a sakkba többet fektettek be, legyünk reálisak 

Az intelligens rendszerek (minket is beleértve) világában a cél egy olyan 'kivánatos' helyzet, amit hasznos valamilyen módon elérni. A cél-orientált rendszer az ilyen kivánatos állapotok keresésébe bonyolódik bele, esetleg a cselekvéseinek előzetes megtervezésével. A mindenkori környezeti állapotban a rendszernek el kell döntenie, hogy melyik cselekvése visz közelebbre a célhoz. Ehhez tudnia kell a cselekvéseinek a környezetre kifejtett hatását és a kivánt célállapot felismerhető jegyeit. 'Mérlegelnie' kell továbbá, hogy a cselekvéseit milyen összetételben és milyen sorrendben hajthassa végre, amihez rendelkeznie kell a megfelelő tudásanyag valamilyen reprezentációjával és következtetési lehetoségekkel. Az ilyen rendszert deliberatív, probléma megoldó rendszernek mondjuk. Deliberatív rendszerekre jellemző a lassúság, de a nagyfokú rugalmassag is egyben, hiszen következtetési képességük révén az új helyzetekhez is tudnak alkalmazkodni. Ezek után lássuk be, hogy a mindennapi probléma megoldásban sokban segít, ha elsajátítjuk az alábbiakat: 


Mi az adatbányászat és mi a tudásfuzionálás ?

Az adatbányászat (data mining) nagy adatbázisokban rejtett formában meglévő információ kinyerését célozza. Jelentősége a nagy adattárházak megjelenésével egyre nő. Adatbányászati eszközök alkalmazása a tudomány, a gazdaság, a kereskedelem szinte minden területén szükséges.

© 2010-2021 BME MIT | Hibajelentés | Használati útmutató