Krébesz Tamás István

doktorandusz
A doktorandusz fényképe

Elérhetőségek

Szoba: 
IE425
Iroda: 
1117 Budapest, Magyar tudósok krt. 2. I. ép. IE425
Személyes honlap: 
http://home.mit.bme.hu/~krebesz/
Konzulens: 
Kolumbán Géza
Tanulmányok kezdete: 
2007
Tanulmányok vége: 
2010

Bevezetés

Krébesz Tamás István a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte meg a diplomáját 2007-ben, mint Okleveles Villamosmérnök. A Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszéken folytatta tanulmányait, ahol jelenleg a villamosmérnöki doktori iskola keretein belül doktori disszertációját készíti. Ugyanitt tanársegéd.

A 2007-ben Miskolcon megrendezésre kerülő Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) első helyezést ért el. Ugyanezen a konferencián megkapta az Ericsson Hungary különdíját kiemelkedő előadásáért.

Kutatási területe és szakmai érdeklődése többek között az UWB rádió szimulációja, a kaotikus adatátvitel és a beágyazott rendszerek hálózati eszközei és a nyomonkövethetőséget biztosító automata teszt- és mérőrendszerek felé irányul.

Középfokú "C" típusú nyelvvizsgával rendelkezik angol és francia nyelvből.

Kutatás

Doktori téma: 
Beágyazott rendszerek rádiós hálózati eszközeinek kutatása

A komplex folyamatok menedzselését végző beágyazott rendszerek egyre inkább áthatják mindennapi tevékenységünket. A beágyazott rendszerek alkalmazása a nyomonkövethetőséget biztosító automatizált gyártó rendszerektől kezdve, az intelligens épületeken át, egészen a szenzor hálózatokig terjednek. Mivel az optimális és kellően flexibilis felépítés biztosítása céljából az informatikai és számítástechnikai feladatok megoldása elosztott módon megy végbe, az adatátvitel és a hálózati feladatok megoldása minden beágyazott rendszerek tervezésének egyik alapkérdése.

A beágyazott rendszerek működéséből következik, hogy a bennük alkalmazott hálózati eszközöknek igen speciális, a hagyományos adatátviteli eszközökkel optimális módon nem, ill. egyáltalán nem kezelhető problémákat kell megoldaniuk. Ezen alkalmazások tipikus jellemzői: (a) kis adatátviteli sebesség, (b) infrastuktúra nélkül, ad hoch módon felépülő, öngyógyító képességgel rendelkező hálózatok, amelyek megfelelnek a számítógépes rendszerek hálózati viszonyait rögzítő IEEE 802 szabványnak, (c) az infrastuktúra és karbantartás nélküli üzemeltetés követelményéből következik, hogy a hálózati eszköznek évekig kell ugyanarról a telepről működniük, (d) az eszközök ára nem mehet 10USD fölé, (e) a rádiós adatátvitelt az előzetes hatósági engedélyhez nem kötött ISM frekvenciasávokban kell lebonyolítani, (f) az adatátvitelt mobil és leggyakrabban beltéri környezetben kell megvalósítani.

A beltéri és mobil kommunikáció követelménye, valamint az interferenciák kezelhető szinten való tartása miatt a beágyazott rendszerek hálózati eszközei szélessávú jelekkel üzemelnek abban az értelemben, hogy az RF modulált jel által elfoglalt sávszélesség többszöröse az adatátviteli sebesség által meghatározott sávszélességnek. A jelenleg ismert megoldások: (a) a hagyományos szórt spektrumú technikák alkalmazása (FH-SS és DS-SS), (b) impulzusokra alapozott ultra-szélessávú rádiózás (impulzus vagy UWB rádió), (c) OFDM rendszerek és (d) kaotikus vivőkre alapozott adatátvitel. A nemkoherens kaotikus adatátvitel elméletének és gyakorlatának kidolgozásával, az FM-DCSK moduláció megalkotásával tanszékünk nemzetközi szinten is vezető szerepet vívott ki magának a beágyazott rendszerek hálózati eszközeinek kutatásában.

A jelenleg használt módszerek közös hátránya, hogy azok nem egy egységes matematikai modell alapján, a csatorna viszonyok figyelembevételével szisztematikus módon levezetett algoritmusokon, hanem mérnöki meglátásokon és heurisztikus megközelítéseken alapulnak. Az egységes matematikai modell hiánya és a heurisztikus megközelítés nem teszi lehetővé az egyes adatátviteli algoritmusok és technikák (a) egzakt összehasonlítását, (b) adott csatornaviszonyokra való optimalizálását, (c) rendszerparamétereinek (BER, interferencia) zárt, analitikus alakban való meghatározását.

A doktori kutatás célja a beágyazott rendszerek rádiós hálózati eszközei egységes elméletének és gyakorlatának kidolgozása. A matematikai modell, az optimalizálási feltételek és a kidolgozott algoritmusok fejlesztése során mindig a beágyazott rendszerek által támasztott követelményekből kell kiindulni. A csatornaviszonyok figyelembevétele mellett, a már meglévő egységes, tetszőleges vivőre alkalmazható matematikai modellből kiindulva optimális modulációs eljárásokat és detekciós algoritmusokat kell kidolgozni. Minél több, olyan analitikus összefüggést kell levezetni, amelyek alapján elvégezhető egy beágyazott rendszer rádiós hálózati eszközeinek optimális kiválasztása, a rádiós hálózat és a fizikai réteg megtervezése, és a rendszerterv kialakítása.

Oktatás

© 2010-2020 BME MIT | Hibajelentés | Használati útmutató