Horváth Gábor szüntelen bizakodással és türelemmel viselt súlyos betegség után, életének 72. évében, 2018. február 26-án elhunyt. Olyan munkatársunktól búcsúzunk, akinek élete és munkássága mindannyiunk számára kivételes példaként szolgál. Végtelen elkötelezettsége, hatalmas szakmai tudása, hűsége, szerénysége, becsületessége, sugárzó személyisége emlékezetünkben örökre élénken megmarad.

Gábor műegyetemi tanulmányait 1970-ben fejezte be, azóta a Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék, ill. jogelődjének munkatársa volt. Közel ötven éves oktatói-kutatói munkássága számos, szakmailag komoly kihívást jelentő területre terjedt ki.

A hetvenes évek végétől a Medicor számára kidolgozott Mikroprocesszoros Alkalmazástechnikai Rendszer egyik főkonstruktőre, amelynek elismeréseként 1985-ben megosztott Állami Díjban részesült. A nyolcvanas évek elejétől kutatásai a digitális jelfeldolgozás, a neurális hálózatok és az orvosi képfeldolgozás számos izgalmas kérdésének megválaszolására irányultak, többnyire hazai és nemzetközi együttműködések keretében. 2016-ban kutatócsapatával Ipari Innovációs Díjat nyert el a digitális tomoszintézis elvén működő orvosi diagnosztikai eszköz fejlesztéséért.

Szerteágazó oktatói tevékenysége keretében tantárgyak sorát dolgozta ki, elsősorban a digitális rendszerek, az intelligens rendszerek és az orvosi képfeldolgozás témakörökben. Száznál több hallgató szakdolgozat, illetve diplomaterv készítését segítette konzulensként. Több mint tíz doktorandusz kutatómunkáját irányította. Számos országos- és kari első díjas TDK dolgozat készítését segítette konzulensként, ezért 2003-ban Mestertanár aranyéremben részesült.

Aktív részese volt a nemzetközi tudományos életnek: Több külföldi egyetemen látott el oktatói-kutatói feladatokat, számos nemzetközi konferencia szervezésében és megrendezésében vett részt, rendszeresen bírált folyóirat és konferenciacikkeket.

1997-2000 közötti időre Széchenyi Professzori Ösztöndíjat, 2002-2005 közötti időre Széchenyi István Ösztöndíjat nyert el. 2012-ben Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett kitüntetésben részesült.

1989 – 2008 között a Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék tanszékvezető- helyettese, 2008 – 2011 között tanszékvezetője volt. A Tanszék irányításában végzett több mint két évtizedes tevékenysége során példamutató következetességgel és eredményességgel járult hozzá a Tanszék főbb szakmai irányvonalainak kialakításához, szakmai-tudományos fejlődéséhez, kiegyensúlyozott gazdálkodásához, és a tanszéki infrastruktúra fejlesztéséhez.

Gábor személyisége, emberi nagysága és egész munkássága Tanszék valamennyi munkatársának további életútját orientáló kivételesen értékes örökség, aminek továbbvitele közös feladatunk és felelősségünk.

Temetésére – kérésére – szűk családi körben kerül sor.

Dabóczi Tamás  

  tanszékvezető