A köznyelvben csak „labor”-ként emlegetett vérkép és vizelet laborvizsgálati eredmények hagyományosan alkalmazott megjelenítési módszere a táblázatos forma, az egyes sorokban megjelenítve az aktuálisan mért értéket és a normál tartományt. A tartománytól való eltérést pedig soronként * vagy + jellel jelzik, ami a kiértékelő orvosnak nyújt segítséget az adatok áttekintésében. 
A „nagy” labor jellemzően egy-másfél oldalas terjedelmű, az orvosok rutinjára és gyakorlatára bízva annak kiértékelését. Tekintettel azonban a nagyszámú adatra, joggal feltételezhető, hogy az azokban megbújó esetleges mélyebb korrelációk felismerésére, hasznosítására a mindennapi gyakorlat során nem kerül sor. 
Jelen feladat kiírás célja -a BME hallgatók bevonásával végzett immár többéves kutatómunka folytatásaként- annak vizsgálata és elemzése, hogy a laboreredmények célszerű ábrázolásával azonosíthatók-e szignifikáns mintázatok az egyes értékek között, ill. feltárható-e bármilyen korreláció a mintázatok és az adott páciens általános egészségi állapota között? 
A kérdés vizsgálatához kézenfekvőnek tűnik, ha az értékeket az egyes laborértékek normálásos előfeldolgozása után sugárdiagramon (radar chart) ábrázoljuk. A normál tartományt a sugárdiagramon két koncentrikus kör képviseli. Az így létrehozott sugárdiagramon a laboreredményeket az egyes értékeket összekötő szakaszokkal kialakuló szabálytalan(?) 
poligon jellemzi, a maga szabálytalan(?) alakjával, mintázatával. 
A feladat kiírás célja ezen mintázatok és a páciens általános állapota/betegségei közötti korrelációk azonosítása, vizsgálata és elemzése. Ilyen összefüggések megtalálása nagy segítség lehetne a jövő orvosai számára a laboreredményekben megbújó, de alkalmas megjelenítés és elemzés hiányában jelenleg rejtve maradó információk hasznosításában. 

Jelen feladatkiírás során az alábbi célokat tűzzük ki: 

1. Szakirodalmi és internetes kutatás, valamint korábbi BME projektfeladatok és diplomamunka alapján tekintse át a vérkép és vizelet vizsgálati eredmények általános jellemzőit, a normál tartomány értékeket és a már létező, ezek komplex kiértékelését segítő eredményeket! 
2. Szisztematikusan tekintse át a sugárdiagramos ábrázolási módszerben rejlő lehetőségeket (dinamikus, pl. évenkénti adatok ábrázolása; az egyes paraméterek sorrendi csoportosítása; ismétlődő paraméterek; részhalmazok stb.)! 
3. A rendelkezésre álló 50,000 tételt tartalmazó anonimizált SOTE vérparaméter adatbázis felhasználásával fejlessze tovább az eddig megvalósult eljárást a mintázatok azonosítására, különös tekintettel a mesterséges intelligencia (AI) és az adatbáziskezelés (Big Data) módszertanainak felhasználási lehetőségére! 
4. Elemezze egészséges és tipikus/típusos betegségekkel (pl. cukorbetegség, asztma, szívbetegség, daganatos betegség stb.) küzdő páciensek laborleletei sugárdiagramjait! Keressen jellemző mintázatokat a páciens általános állapota (neme, kora, testtömege, ismert betegségei stb.) és a sugárdiagramon ábrázolt laborleletek között! Értékelje a kapott eredményeket és tegyen javaslatot a vizsgálatok folytatására!