Esszé házi feladat

Jelen feladat során az adott témaválasztékból egy témát kiválasztva kell esszét írni. A témaválaszték a Házi Feladat Portálon bejelentkezés után tekinthető meg. Ugyanitt lehet a témát lefoglalni és az elkészült dolgozatot beadni is. Minden témához tartozik egy konzulens, aki a végleges dolgozatot értékelni fogja, illetve akihez szükség esetén kérdésekkel fordulhatnak az esszé írása során. Érdemes a jelentkezés előtt az adott témának alaposabban utánanézni a világhálón, és szükség esetén még a jelentkezés előtt felvenni a kapcsolatot a meghirdetett konzulenssel.

Ennek a házi feladatnak a célja több, mint pontokat szerezni a tárgyi követelmények teljesítése érdekében: a feladattal szeretnénk bemutatni a tudományos információ keresésnek, kinyerésnek és feldolgozásnak szebbik és kevésbé szép oldalait. Mivel a legtöbb igényes mérnöki munka során felmerülnek hasonló feladatok, ezért az ilyen jellegű jártasság megszerzése mindenképpen általánosan hasznosnak mondható.

Követelmények

A dolgozatokkal kapcsolatban a következő elvárásokkal élünk:

  • a dolgozat terjedelme 4-8 oldal és legalább 2000 szó
  • a dolgozat legalább 5 különböző irodalmi és/vagy internetes forrásból merít
  • a dolgozat szövege saját szöveg
  • a dolgozat szerkesztése és formázása igényes

A terjedelmi és formai elvárások különösebb magyarázatot nem igényelnek, a 8 oldalas felső korlátot csak különösen indokolt esetben és a konzulens előzetes engedélyével lehet átlépni. Nagyon kevéssé dokumentált, igazolhatóan kevés forrással rendelkező téma esetén a konzulens előzetes hozzájárulásával a források száma indokolt esetben lehet kevesebb is.

A dolgozathoz forrásokat az interneten és a nyomtatott irodalomban érdemes keresni. A dolgozatot e források alapján, de egybefüggő, saját szövegként kell elkészíteni. A dolgozat nem tartalmazhat egyben átemelt szövegrészleteket külső forrásból - ez ugyanis plagizálásnak minősül. Indokolt esetben lehetőség van idézni egy külső forrást (ilyenkor az idézőjelek használata, illetve a forrás szokásos jelölése kötelező), de az ilyen szó szerinti idézetek nem lehetnek 3 mondatnál hosszabbak, és a dolgozat legfeljebb 4 ilyen idézett szövegrészt tartalmazhat. Továbbá nem fogadható el idegen nyelvű források szó szerinti, egy az egyben magyarra fordítása sem.

Források keresése

A dolgozatban felhasznált források típusa erősen függ a választott témától. Általánosan elmondható azonban, hogy a felhasznált anyagokkal szemben elvárás azok megbízhatósága, amit a szerző és a megjelenési hely ismerete jelent. Ezek alapján jó forrásnak számítanak a tudományos konferencia- és folyóiratcikkek, a különböző könyvek és az egyetemek vagy projektek hivatalos honlapjai. Ezek esetében általában egyszerűen azonosítható az anyag szerzője, ami elfogadható biztosítékot jelent az információ hitelességére.

A fentiek értelmében nem megbízható forrás a Wikipédia, és minden egyéb olyan oldal, ahol az anyag szerzője nem azonosítható, mivel ezeken az oldalakon megjelenhetnek teljesen téves információk is. Ezért a Wikipédiára és hasonló közösségileg szerkesztett tudásbázisokra, kivételes esetektől eltekintve nem szabad hivatkozni. Természetesen ezen általános szabály ellenére a Wikipédia jó kiindulási alapot jelenthet egy témakör feldolgozására, viszont érdemes ilyenkor az ott hivatkozott források ellenőrzésével utánajárni az adott kijelentések valóságtartalmának (és ezt követően ezeket a forrásokat hivatkozni a dolgozatban is).

Bizonyos témák esetében számos releváns információt lehet összegyűjteni hírportálokról. A hírportálok általában véve nem tekinthetők tudományos szempontból hitelesnek, ezért ilyen esetekben is érdemes az információ eredeti forrását felkutatni (a hírben megnevezett egyetem vagy kutatóhely honlapját felkeresni), és ezt az eredeti, már hitelesnek tekinthető forrást hivatkozni.

A források felkutatására az általános keresőkön kívül (pl. GoogleGoogleScholar, stb.) szeretnénk külön felhívni a figyelmet az IEEE Explore keresőre (http://ieeexplore.ieee.org), mely az egyetemi hálózaton belülről korlátlanul elérhető, és igen nagyszámú tudományos folyóirat és konferencia cikkeit indexeli.

Külső források hivatkozása

A dolgozat végén az irodalomjegyzékben sorszámozott listában, visszakereshetően szerepelnie kell minden felhasznált forrásnak. Érdemes feltüntetni az egyes források esetén a szerzőt, az anyag címét, a hivatkozott oldalt vagy oldal tartományt és az anyag megjelenési helyét (kiadvány címe és adatai és/vagy URL). A forrásokra a szövegben az első említési pontjukon a sorszámukat szögletes zárójelbe téve kell hivatkozni. Minden forrásra elég egyszer, az első említésükkor hivatkozni.

A dolgozatban felhasznált ábrák esetén minden ábránál képaláírásban jelezni kell az ábra forrását (forrás megnevezése és elérhetősége kiadványként vagy URL alakjában). Saját képek felhasználása esetén is szükséges a forrásmegjelölés.

A téma kidolgozása

A kiírt témák igen változatosak, ezért az alábbiakban a dolgozat tartalmával kapcsolatban csak nagy vonalakban tudunk iránymutatást nyújtani:

  • Projektekkel kapcsolatban a projekt hátterét, célját, történetét, illetve legfőképp a projekt során előállt terméket, annak működését és felhasználását írjuk le;
  • Személyek kapcsán elsősorban azok munkássága, főbb alkotásaik lényegre törő ismertetése, illetve az MI fejlődésére gyakorolt hatásuk bemutatása szükséges;
  • Eszközök, rendszerek, alkalmazások kapcsán legfőképp magát az eszközt/rendszert, annak működését, célját, felhasználását ismertessük, továbbá keletkezési idejét, hátterét, és alkotóit.
  • Módszerek és elméleti fogalmak leírásakor a beadott anyagban tükröződnie kell az elméleti összefüggéseknek és a gyakorlati vonatkozásoknak is, de elsősorban nyilván magának az elméletnek, vagy fogalomnak az érthető, átfogó ismertetése szükséges.

A jelentkezés szabályai

Jelentkezni csak egy témára lehet, a jelentkezést követően témaváltásra nincs lehetőség. Egy témán csak egy hallgató dolgozhat (tehát már lefoglalt témát nem lehet választani), tehát a jelentkezéssel érdemes igyekezni, azonban az adott téma (és főleg az elérhető források) előzetes áttekintése erősen javasolt.

Beadás

Témára jelentkezni, illetve az elkészült dolgozatokat (tömörített ZIP formátumban) beadni a beadó rendszerben lehet: https://hf.mit.bme.hu

Értékelés

A dolgozatot a konzulens az alábbi elvek mentén értékeli majd:

  • A dolgozat nem fogadható el, ha az általános követelményeknek nem felel meg, ha a feldolgozás minősége nem megfelelő, ha nem megfelelőek a felhasznált források, ha tévesek a levont következtetések, vagy ha bármilyen etikai normát sért a szerző (pl. szövegrészek teljes/részleges átvétele hivatkozott vagy hivatkozás nélküli forrásból). Ezekben az esetekben a dolgozatra 0 pontot adunk.
  • A dolgozat elfogadható, amennyiben a követelményeknek minden tekintetben megfelel, és így a kidolgozás minőségétől függően 7-10 pont jár rá.

A dolgozat végső beadását megelőzően ki lehet kérni a konzulens előzetes véleményét a már elkészült anyagról, azonban érdemes figyelembe venni, hogy a konzulens egyéb elfoglaltságai miatt csak bizonyos válaszidő mellett tud a feltett kérdésekre reagálni. Ez utóbbi különösen igaz lehet a félév vége felé, ezért nem érdemes a feladatot az utolsó pillanatra halasztani.

Segédanyagok

A korábbi évek tapasztalatai alapján összeállítottunk egy minta anyagot a követelmények gyakorlati aspektusainak szemléltetésére. Ez az anyag letölthető innen:

További segítségként közzéteszünk néhányat a korábbi évben készült, minőségi megoldások közül. Ezekkel kapcsolatban azonban fontos megjegyezni, hogy tartalmazhatnak hibákat (források jelölése, hivatkozás wikipediára, stb.), ezért ellentmondásos esetekben mindig a feladatkiírás illetve a hivatalos minta az iránymutató!

© 2010-2025 BME MIT | Hibajelentés | Használati útmutató