A hétköznapi életben is megjelentek azok az elosztott informatikai rendszerek, amelyek esetén a szolgáltatás kiesése nem megengedhető, illetve jelentős károkat okozhat (pl. elektronikus fizetés, kereskedelmi alkalmazások, egészségügy és irányítástechnika). Ezen rendszerek egy részét objektum-orientált (OO) szoftver technológiával készítik el. Megjelentek a robusztus, hibatűrő OO alkalmazások kialakítására alkalmas keretrendszerek, interfész-definíciók és kereskedelmi komponensek (ld. az FT-CORBA szabvány). Ezek a keretrendszerek jól átgondolt interfészeket definiálnak redundáns (szerver-) objektum-csoportok kialakításához és működtetéséhez. Hiányzik azonban a szoftver tervezők támogatása abból a szempontból, hogy az általános keretrendszer paramétereit (pl. hány redundáns szerver szükséges egy adott környezetben, hogyan célszerű ezeket telepíteni, szükséges-e az ügyfél oldalán változtatás) optimalizálni tudják. A tervezett kutatás azt célozza meg, hogy ehhez az optimalizálási feladathoz adjon módszereket, algoritmusokat illetve mérési eljárásokat, amelyek automatizálhatók és mérnöki tervezői rendszerekhez illeszthetők.