Hibatűrő rendszerek ellenőrzése

Hibatűrő rendszerek biztonsági követelményeinek formális ellenőrzése
Típus: 
OTKA
Kezdés éve: 
1999
Befejezés éve: 
2001

Tanszéki projektvezető

A munkatárs fényképe
habilitált docens
Szoba: IB421
Tel.:
+36 1 463-3598
Email: majzik (*) mit * bme * hu

Tanszéki résztvevők

A munkatárs fényképe
mesteroktató
Szoba: IB417
Tel.:
+36 1 463-3586
Email: huszerl (*) mit * bme * hu
A munkatárs fényképe
habilitált docens
Szoba: IB421
Tel.:
+36 1 463-3598
Email: majzik (*) mit * bme * hu

Elérhetőségek

Koordinátor: 
BME MIT FTSRG
Felelős: 
Majzik István

Bemutatás

A biztonságkritikus területeken is egyre terjedő informatikai alkalmazások mind magasabb követelményeket támasztanak a használt rendszerek szolgáltatásaival szemben. A magas fokú, garantált szolgáltatásbiztonság azonban nehezen biztosítható, elsősorban a gyakran bennmaradó koncepcionális hibák és a számítógépes rendszerek zavarérzékenysége miatt. Így mindinkább szükség van egyrészt hibatűrő megoldások beépítésére, másrészt pedig a rendszer tulajdonságainak - elsősorban a biztonságkritikus funkcióknak - matematikai alapú, formális ellenőrzésére. Ezen ellenőrzések mind a tervezés során, mind pedig kész rendszerek biztonsági minősítésekor szóba jöhetnek. Jelen kutatás az előbbire, tehát a tervezési döntések támogatására koncentrál. Ebben a fázisban modellezési nyelvként a hardver-szoftver rendszerek legújabb szabványos leíró nyelvére, az UML-re (Unified Modeling Language) támaszkodik. A tervezési folyamat során eldöntendő, melyek azok a kritikus hibák, amelyek kezelése szükséges beépített hibatűrő technikák (redundancia) felhasználásával. A lehetséges hibák minősítése alapján érhető az el, hogy az erőforrások (költségek) valóban a biztonság szempontjából kritikus hibákra - és lehetőleg valamennyi kritikus hibára - legyenek fordítva. Ehhez ad támogatást a formális ellenőrzés, amely alapesetben a modell (durva) tervezési hibáinak felderítését szolgálja, majd a részletes hibamodellel való bővítés után az egyes hibák minősítését (hatásvizsgálatát) támogatja. Megoldandó feladatot jelent az elméleti kutatásokban használt absztrakt matematikai modellek és a mérnöki gondolkodásmód összeegyeztetése, a nagyszámú lehetséges hiba (együttes) kezelése, az állandósult illetve tranziens viselkedés valamint a redundancia figyelembe vétele.

© 2010-2024 BME MIT | Hibajelentés | Használati útmutató