Az önálló laboratórium BSc képzésen egy féléves, MSc képzésen két féléves tárgy.

Az oktatási időszak első hetében (a regisztrációs hetet követően) a hallgatók jelentkeznek a meghirdetett konkrét témákra, vagy témacsoportokra, a leendő konzulenssel egyeztetve a feladatot. Célszerű a téma kiválasztása ügyében a leendő tanszéki konzulenst a félévet megelőző vizsgaidőszakban felkeresni, amennyiben ez lehetséges. A félév elején a hallgatók a konzulenssel közösen elkészítik a feladatok kiírását és ütemezését.

Minden önálló laboros félévet egy kisebb konferencia zár. Ennek célja, hogy mindenki beszámoljon arról, hogy mit végzett az elmúlt egy ill. több félévben, és meghallgatva a többi előadást, értékelni tudja a saját munkáját a többiekéhez képest. Amennyiben az elkészült munkák bemutathatók, azokat is megtekintjük. A beszámolóval kapcsolatos tudnivalók itt érhetők el, információk a beszámolót követően leadandó dokumentációkról pedig itt érhetők el.

Az előadással kapcsolatos tudnivalók a következők:

• Az előadások időpontjait a sok érdekelt miatt elég nehéz összeegyeztetni, ezért a végleges ütemezés általában csak a beszámolók előtti héten áll össze. Ezt igyekszünk minél előbb kihirdetni (többek között a tárgy honlapján).
• A beszámolók nyilvánosak, így szívesen látunk minden érdeklődőt valamennyi szekción.
• Mindenkinek végig kell hallgatnia azt a szekciót, amelyben előad.
• Az előadások 10 percesek és az előadások után lehetőség van kb. 5 percben kérdésekre válaszolni. Az időket szigorúan betartatjuk, hogy a kitűzött menetrendet tartani tudjuk. A nemzetközi, tudományos konferenciák példáját követve a túl hosszúra nyúló előadásokat akár félbe is szakítjuk, úgyhogy érdemes előre lemérni az előadás idejét.
• Az előadáson tiszteljétek meg társaitokat és konzulenseiteket azzal, hogy nem egy kinyúlt pólóban és kopott nadrágban, zsebre dugott kézzel ismertetitek munkátokat. Célszerű inget, nyakkendőt ölteni, amihez persze rosszul illik a kopott farmer és a világos tornacipő.
• Az előadásokhoz rendelkezésre áll egy számítógép, Windows XP operációs rendszerrel, Acrobat Reader-rel illetve Microsoft Office 2003 PowerPoint-tal, minimum 800x600-as felbontású kivetítővel. Lehet, hogy lesz nagyobb felbontású kivetítő, de nem lehet biztosan számítani rá, ezért a felbontás átállításával mindenki próbálja ki, hogy jól látszanak-e az ábrái!
• Az előadásból hangsúlyosan derüljön ki, hogy mi volt a saját eredményed, és mi tekinthető a munka előzményének.
• Az előadás célszerű felépítése:

  1. a feladat ismertetése, a probléma elhelyezése a világban,
  2. lehetséges megoldások ismertetése legalább felsorolás szinten,
  3. a választott megoldás ismertetése, indoklása,
  4. hol tartok, mi készült el, mi van még hátra, továbbfejlesztési lehetőségek.
• Az előadások közben legtöbbször nincs idő demonstrációra, mivel ennek technikai előkészítése nagyon sok nehézségbe ütközne, és sok esetben rontaná az esélyegyenlőséget. Az elkészült alkotásokat viszont az előadások után mindenkinél megnézzük lehetőleg működés közben. A bemutató a fejlesztés helyszínén lehet megtartani, ahol a működtetéshez szükséges eszközök rendelkezésre állnak.
• Az előadások nyelve magyar. Ez azt jelenti, hogy ne csak a kötőszavak legyenek magyarul, ahol lehet, használjátok a magyar szakkifejezéseket. Kerüljétek a túl sok bennfentes rövidítést, betűszót.
• Az előadást nem célszerű úgy megtartani, hogy azt csak az adott speciális részterület szakértői értsék. A jelenlevők közül tipikusan előfordulnak olyanok, akik nem tartoznak a hozzáértők köréhez.
• Több személyes feladat ismertetésénél az előadások épülhetnek egymásra, de mindenképpen különüljön el, ki mit csinált, az előadások személyenként is értékelhetők legyenek. Ezért nem célszerű túl gyakran átadni a szót egymásnak.
• Az előadás nem tévesztendő össze egy termékbemutatóval, demonstrációval. Itt a cél elsősorban a Ti munkátok megismerése, ami nem áll mindig egyenes arányban az eredmény látványosságával. A technikai nehézségeken kívül ez az oka annak, hogy előadásokat különválasztjuk a demonstrációtól.
• Az előadásba nem célszerű túl sok animációt beépíteni (soronként bekúszó listák, forgó ábrák, stb.), mert egyrészt elvonja a figyelmet a lényegről, másrészt a PDF konverzió során az animációk elvesznek.
• Kerüljétek a túl harsány, bonyolult háttereket, betűtípusokat, mert ez is eltereli a figyelmet.
• Figyelni kell a kivetítő által korlátozott 800x600-as felbontásra, mert a nagy felbontású ábrák részletei elveszhetnek.
• Egy 10 perces előadás maximum 10-12 diát visel el. Ha túl sok mindent akarsz megmutatni, annak az lehet a vége, hogy végül semmi nem marad meg a hallgatóságban. Egy diát nem érdemes néhány másodpercre felvillantani.
• Kerüljétek a túl összetett ábrákat, kapcsolási rajzokat, bonyolult képleteket, mert a rendelkezésre álló idő alatt úgysem lehet őket áttekinteni, megérteni.
• Nem jók a hosszú szövegeket tartalmazó ábrák. A vetített képeknek nem helyettesíteni kell az előadást, csak segíteni a megértést. Amíg a hallgatóság olvassa a hosszú szöveget, nem tud az előadásra figyelni.

A beszámolót követően a következő három PDF-dokumentumot (hogyan konvertáljak PDF-be?) kell eljuttatnod konzulensednek (vagy feltöltened web-es munkafelületedre, ha van ilyen):

• Hallgato_Neve_tart.pdf néven egy egyoldalas tartalmi összefoglaló, a lentebb mellékelt onlab_tart_0.rtf sablon használatával. A tartalmi összefoglaló röviden leírja az elvégzett munkát, továbbá tartalmaz egy képet a szerzőről, egy jellemző képet a berendezésről vagy a szoftver felhasználói interfészéről.
• Hallgato_Neve_bem.pdf néven a beszámolón bemutatott prezentáció PDF-formátumban és
• Hallgato_Neve_zjk.pdf néven a zárójegyzőkönyv. Ez a munka archiválását ill. esetleges mások általi folytathatóságát teszi lehetővé.

Kérünk, hogy a sablonok stílusait az egységes megjelenés érdekében ne módosítsd.

A zárójegyzőkönyv a féléves önálló laboratóriumi munka összefoglalása, egyben felkészülés a diplomaterv elkészítéséhez. A zárójegyzőkönyvvel szemben támasztott követelmények ezért alapvetően megegyeznek a diplomaterv követelményeivel, de azoknál kevésbé szigorúbbak.

• A tipikus zárójegyzőkönyv terjedelme kb. 15 gépelt oldal, plusz mellékletek. Amennyiben a munka nagysága megköveteli, a terjedelem lehet ennél nagyobb, de kerüljük a terjengős dolgozatokat.
• A mellékletben helyezzük el az elkészült műszaki alkotás dokumentációit (kapcs rajz, huzalozási rajz, forráskódok, szoftver felhasználói felülete, használati útmutató stb.).
• A zárójegyzőkönyv olyan részletes legyen, hogy az alapján az elkészült "terméket" használni lehessen, vagy az esetleg nem teljesen befejezett munkát valaki folytatni tudja.

A zárójegyzőkönyv javasolt felépítése:

1. Címoldal (minta: onlab_zjk_0.rtf)
2. Feladatkiírás (az első félévben kapott kiírás a konzulens aláírásával)
3. Tartalomjegyzék
4. Bevezetés (a feladat értelmezése, a specifikáció pontosítása)
5. Előzmények (irodalomkutatás, hasonló alkotások ismertetése)
6. A tervezés részletes leírása, a választott megoldások indoklása
7. A megtervezett műszaki alkotás értékelése, továbbfejlesztési lehetőségek
8. Irodalomjegyzék
9. Mellékletek (dokumentációk: kapcsolási rajz, huzalozási rajz, beültetési rajz, forrás file-ok, kész program, installálási és használati útmutatók stb. - lehetőleg floppy-n vagy CD-n)

A PDF formátum előnye, hogy nagy biztonsággal közel azonos módon nyitható meg minden környezetben, és viszonylag jól megőrzi integritását. Természetesen, mint minden elektronikus adat, ebből is kimásolhatóak részletek, esetleg módosítható is, de kicsit nehezebben, mint más fájlformátumok.

Az egyes dokumentumok konvertálása PDF formátumra többféle módon megoldható:

• Léteznek megfelelő (tipikusan költségigényes) közvetlen szoftverek, amelyek egyből generálják a PDF kimenetet. Ezek is használhatóak, de ez nem mindenki számára érhető el.
• Az ingyenes CutePDF Writer telepítése és használata, ami virtuális nyomtatóként jelenik meg Windows környezetben, és így közvetlenül PDF-fájlba nyomtathatjuk Word dokumentumunkat vagy Powerpoint előadásunkat. A Powerpoint-ból való nyomtatáshoz a megfelelő papírméretet ki kell választani a nyomtatás dialógusablakban a CutePDF nyomtató speciális tulajdonságainál. Alapesetben a Note[7.5x10in] a megfelelő papírméret.
• Egy másik megoldás Windows-os környezetben a következő lehet:

  1. A meglévő nyomtató meghajtóink mellé telepítsünk egy valamilyen, a telepítőkészletben felkínált PostScript kimenetet előállító nyomtató meghajtót. Pl. a Windows XP rendszerben felkínált meghajtók közül választhatjuk a Lexmark Color 4079 plus PS típust. Ennek használatával a nyomtatni kívánt dokumentumot nyomtassuk ki fájlba, tetszőleges néven, ennek kiterjesztése .PRN lesz.
  2. Telepítsük a GhostScript/GhostView (GV) programot.
  3. A GhostScript/GhostView képes megnyitni a PostScript állományokat és konvertálni PDF formátumba, a File menü Convert parancs Device lista pdfwrite eszközével. A kimenti fájl nevénél adjuk meg a .PDF kiterjesztést.

A konverzió sikerességét mindig

ellenőrizzük Acrobat Reader-rel

.

Attached files: 

Sablon az egyoldalas tartalmi összefoglalóhoz (onlab_tart_0.rtf)

Sablon a zárójegyzőkönyv címoldalához (onlab_zjk_0.rtf)