Típushibák a 3. házi feladat megoldásában:

1. Az első példában nem lehetett támaszkodni arra, hogy előadáson szerepelt az állítás, hogy a szumma helyesen becsli az effektív értéket. Itt éppen ezt kellett bizonyítani.
2. A felharmonikusok esetében a legtöbben nem mutatták meg, hogy a keresztszorzatok szummája nullához tart.
3. A második példában a zajteljesítmény számításával volt probléma.
4. A harmadik példa -- bár nem sikerült mindenkinek tökéletesen -- nem mutatott tipikus hibát.