Tanszékünk professzora, Dabóczi Tamás, az MTA Automatizálási és Számítástechnikai Tudományos Bizottság elnökeként indította a Kutatók – Műhelyek előadássorozatot, melynek újabb alkalma 2026. július 1-én került megrendezésre a BME I épületében. Ez alkalommal két kolléga bemutatkozását hallgathattuk meg, akik az MTA doktori mű beadására készülnek. A fórum az érdekes témák megismerésén kívül lehetőséget adott a szakmai diskurzusra is, mely reményeink szerint a beadandó MTA doktori erősségét növeli majd. A személyes jelenlét mellett online bekapcsolódási lehetőséget is biztosítottunk.

Előadóink

Kiss Bálint  -  Egzakt linearizáláson alapuló szabályozási módszerek

BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar, (BME-VIK)
Irányítástechnika és Informatika Tanszék (IIT)

A nemlineáris dinamikus rendszerek egyik osztályánál alkalmazható hatékony irányítási módszer az ún. egzakt linearizáló visszacsatolás, ami a robotikában kiszámított nyomatékok néven ismert, és hatékony pályatervezést, illetve zárt körben exponenciális pályakövetést tesz lehetővé. Az alapmódszer modellalapú, egyik hátránya, hogy érzékeny a modell, illetve paramétereinek bizonytalanságával szemben. Az előadás a módszer robusztussá tételére mutat be eljárásokat, részben a lineáris rendszerekre kidolgozott hurokformálási technikák alkalmazásával, részben a csúszómódú szabályozás és az egzakt linearizálás kombinálásával. Bevezetésre kerül még az ún. R-flat (R-sima) rendszerek osztálya, ahol az LPV tulajdonság invariáns a linearizáló visszacsatolásra, ami szintén kihasználható a robusztusság biztosítására. A kidolgozott eljárások működésének bemutatása mechatronikai rendszerekkel történik.

Andó Mátyás  -  Ipari digitalizáció, a valóság és a virtuális megoldás összeütközése

ELTE Informatikai Kar (ELTE-IK)

Savaria Műszaki Intézet (SMI)

A sikeres digitalizációs projektek ritkák. A bukás elkerülése azonban nem egyszerű folyamat. Az előadás bemutatja a főbb pontokat, melyeket el szoktunk hanyagolni a fejlesztések során. Az egyik kritikus feltétel a heterogén gyártórendszerek időszinkronizációjának biztosítása. Ez ugyanis közvetlenül veszélyezteti az idősoros adatok megbízhatóságát, valamint az események helyes összerendelését is. Ezen túlmenően nem kizárólag a nyers technológiai adatokat kell rögzíteni, hanem olyan kiegészítő időbeli, működési és szenzorikai metaadatok strukturált mentése is szükséges, amelyek lehetővé teszik az adatok utólagos matematikai korrekcióját és kontextusfüggő értelmezését. Ez teremt lehetőséget a mérnöki alapossággal definiált döntés-előkészítési struktúra megalkotására.

Kutatók – Műhelyek sorozatunkat folytatjuk!