A tantárgy célja, hogy bemutassa a beágyazott rendszerek kiterjesztéseként és továbbfejlődéseként, valamint az informatika világával való integráció eredményeképpen a közelmúltban megjelent új, gyorsan fejlődő területet, az ún. kiber-fizikai rendszereket (cyber-physical systems). A beágyazott rendszerek témakör ismereteire alapozva bemutatja, hogy mennyiben jelentenek többet, illetve mást a kiber-fizikai rendszerek, mint a hagyományos beágyazott rendszerek, milyen feladattípusok megoldására jöttek létre, melyek ezen terület speciális problémái, és milyen megoldások léteznek ezen speciális problémákra. A tárgy számos gyakorlati példával, konkrét esettanulmányokkal támasztja alá az elméleti ismereteket. A kiber-fizikai rendszerek olyan számítási rendszerek, melyek intenzív kapcsolatban vannak a környező fizikai világgal, a fizikai folyamatokkal, egyúttal kiszolgálják és hasznosítják az interneten elérhető adatfeldolgozási szolgáltatásokat. A kiber-fizikai rendszerek magukon viselik a beágyazott rendszerek főbb jellemvonásait (dedikált feladatokat hajtanak végre speciális fizikai rendszerek számára, méretben, költségben, energia-felvételben stb. korlátozottak, teljesítőképességben, megbízhatóságban, rendelkezésre állásban kivételes követelményeknek kell eleget tenniük stb.), azonban míg a beágyazott rendszerek általában különálló rendszerek, melyek egy fizikai rendszerhez kapcsolódnak (pl. gépkocsi), a kiber-fizikai rendszerekre jellemző, hogy integrálják a beágyazott rendszerben levő számítási képességeket a kommunikáció segítségével a cyber világ adatfeldolgozási képességeivel, heterogén környezetben működnek, és biztosítják a fizikai világgal való intenzív interaktív kapcsolatot.
