Információkeresés
Információkeresésrõl akkor beszélünk, amikor az ágensnek magának kell megkeresnie az információforrást és abban kell a keresést végrehajtania. Ilyen lehet például egy ûrkutatással kapcsolatos dokumentum megkeresése a WWW-n. Információszûrés esetén ezzel szemben az ágensnek nem kell az információforrás után mennie, mert az információk „maguktól” áramlanak hozzá. Információszûrés például az, amikor egy ágens Usenet cikkek közül keresi ki a felhasználót érdeklõ cikkeket.
Itt a softbotokkal, vagyis software robotokkal kapcsolatban találhatunk információkat. A softbotok olyan szoftverágensek, amelyek a robotoknál szokásos végberendezések (megfogó, festékszoró, hegesztõpisztoly, stb.) helyett operációs rendszer és internet parancsokat használnak a felhasználó kéréseinek végrehajtására. Található itt egy rövid ismertetõ a sofbotokról (családfa, példák), és jó néhány cikk Oren Etzioni, Steve Hanks és Dan Weld tollából.
Projektek, cikkek, erõforrások információkereséssel és természetes nyelv feldolgozással kapcsolatban.
FAQ, cikkek, helyek, cikkek web robotokkal kapcsolatban. A WWW-n elerheto robotok listaja tipus szerint csoportosítva.
Szoftver ágens, amely fel képes venni a felhasználó érdeklõdési profilját, HTML dokumentumokat képes megtalálni, tud FTP szervereken és USENET cikkekben keresni. Sajnos jelszó nélkül nem lehet kipróbálni.
Minden hónapban a 10 legjobb informaciós ágens listáját tartalmazza. Legutóbb például néhány Windows 95-ös programot leltünk rajta.
Softbotokat tartalmazó gyûjtõhely, amelyben a botok felhasznalási terület (pl. seatch, shopping, news bot) szerint vannak csoportosítva es keresésre is lehetõségünk van. Az egyes botokhoz rövid leírás is tartozik.
Ez nem is annyira az információkeresés témakörébe tartozik, illetve kapcsolódik az informaciószûréshez is. Ez egy személyreszabott WWW dokumentumszûrõ rendszer. Úgy mûködik, hogy minél több WWW-lapot kell megnéznünk és értékelnünk vele, és ezek után "hasonló" WWW-dokumentumokat keres nekünk. Meg nem volt alkalmam kipróbálni.
Ez egy multiágenses, párhuzamos keresõ rendszer. A kooperatív információkeresésrõl itt olvashatunk. Sajnos ez sem tudtam még kiprobálni.
Java appletként futó információkeresõ ágens, amely a kereséshez 10 keresõ rendszert használ fel. A keresés során kiszûri az ismetlõdõ találatokat, majd megmondhatjuk neki, hogy milyen tipusú erõforrások érdekelnek bennünket: pl. WWW-lap, Usenet cikk, kép, stb.
Erik Selberg es Oren Etzioni muve egy informaciokereso szoftver, amely belso adatbazissal nem rendelkezik; a kereseshez tobb mas kereso szolgaltatast hasznal (pl. Lycos, InfoSeek, AltaVista, stb.). Oren Etzioni cikke szerint nem alkalmaz AI technikat, csupan annyit tesz, hogy a kulonbozo szolgaltasok eredmenyeit osszevonja, az ismetlodo talalatokat csak egyszer jeleniti meg.
C. J. van Rijsbergen könyve. ( Helyileg Adobe Acrobat formatumban.)
Shakespeare egyik muveben het korszakra osztotta az ember eletet gyerekkortol az oregkorig, ennek analogiajara a szerzo, Micheal Lesk het korszakra bontotta az informaciokereses tortenetet. Az informaciokereses tortenete az iras szerint 1945-ben kezdodott Vannevar Bush cikkevel, amelyben annak fontossagarol ir, hogy a vilag konyvtarainak tartalmat gyorsan elerhessuk, valamint joslatokba bocsajtkozik az informaciokereses jovojevel kapcsolatban. Lesk szerint az informaciokereses tortenete 2015 korul fog befejezodni, de meg akkor is lesznek megoldatlan problemak, peldaul a termeszetes nyelvu kerdesek megvalaszolasa, stb.
Information Retrieval on the WWW
Francia szerzõk munkája informaciókereséssel kapcsolatban, amely röviden bemutatja az információkeresés tárgyköret. Ismerteti az informaciokereses modelljet, majd nehany peldat sorol fel a centralizalt es elosztott informaciokereso rendszerek kozul. Leirja, hogy milyen problemak varnak meg megoldasra, es azt is, hogy mi varhato a kozeli jovoben.
A cikk bemutatja, hogy milyen problémák merülnek fel, amikor az egyedi adatbázisoknál alkalmazott keresési technikákat hálózati adatbázisokra viszik át. A cikk megoldásokat is kínál. Személy szerint nem találtam igazán érdekesnek a cikket, kissé elavultnak éreztem.
A cikk egy multi-ágens architektúrát ismertet, amely elosztott adat- illetve tudásbázisban történõ keresésre, illetve tanulásra szolgál.
Jelenleg az információk nagy része ingyenesen hozzáférhetõ az Interneten, de valószínûleg ez valamikor megváltozhat. A szerzõk olyan algoritmusokat tárgyalnak, amelyek minimalizálni próbálják az információ megtalálásának idõbeli és anyagi költségét. A cikk erõsen matematikai beállítottságú, tele van képlettel, bizonyítással, stb.
A szerzõk az Occam nevû planning algoritmust ismertetik, amely különbözõ forrásból származó információk egyesítésére, összevonására szolgál. Az algoritmus bemenete a felhasználó kérése és az információ források (pl. információgyûjtésre szolgáló Internet parancsok) leírása, amelyek megadására relációs séma használható. Az algoritmus kimenete ezek után egy terv, vagyis a szükséges parancsok végrehajtásának sorrendje.
A cikk a Jasper nevu hatekony informaciokereso rendszert mutatja be, amely a kovetkezo modon mukodik: a felhasznalok kedvenc browserjukkel dolgozgatnak, ha erdekes lapot talalnak, azt felvehetik az IPS-be (intelligent page store), amely az alabbi informaciokat tartalmazza: kulcsszavak, osszefoglalas, cim, URL, eleres datuma es ideje, de maga a dokumentum nem mentodik el. 4 fele keresesi mod letezik:
A profil kulcsszavakat tartalmaz es a felhasznalo valtoztathatja meg kulcsszavak felvetelevel es torlesevel. Az agens maga is kezdemenyezheti a profil megvaltoztatasat, ha egy elmentett dokumentum nem illeszkedik a felhasznalo profiljahoz.